Talaj tápanyag készletének megújítását

Ujhelyy Károly  Magyarország legszebb konyhakertje országos díjas kertművelő tanácsai

A talajjavításhoz érdemes fejben tartani, hogy a talajélet felülről építkezik lefelé, ezért a kerti talajokon a forgatásos művelés, mint az ásás vagy szántás a legrosszabb, ami történhet a talajjal. Ezt csak akkor érdemes alkalmazni, ha a forgatás során a felső 15-20 centiméterbe bejuttatott szerves anyag mennyisége nagyobb, például trágyázásnál. Minden szükséges talajjavító szerves anyagot minél aprítottabb formában a felszínre érdemes kijuttatni, legfeljebb nagyon sekélyen bedolgozni és enyhén tömöríteni, hogy jó talajkapcsolatot hozzon létre. A talaj-művelésnél forgatás nélküli eszközöket érdemes használni, kiskertben ásóvillát. Tehát ha nem okszerű a forgatás, ne alkalmazzuk ásást, a talaj levegőztetéséhez és a gyökerek erőteljes fejlődéséhez elég a lazítás is.

A talaj ásványi anyag utánpótlására én egy természetes, komplex ásványi anyagot találtam. Az Eger melletti vulkanikus eredetű ásványkő őrleményt, a mádi „Zeolitot”, és a Bodrogkeresztúri „Riolittufát”, valamint a vázsonyi „Alginitet”, melyek az összes ásványi anyagot tartalmazzák. Előnye, hogy a lebomlása több évig folyamatosan tart. Így megfelelő az ásványi anyag utánpótlás, és a túladagolás sem áll fenn. 4-5 évenként, néhány köbméter istálló-trágyát is bekeverhetünk a talajba. Újabban, alga tartalmú szereket, valamint hasznos baktérium készítményeket is alkalmazok. A talajjavító, gomba alapú bio-szerek, mint a Trichoderma, a gyökérgombák által a növények tápanyag-felvételét növelik.
A növénytermesztés legfontosabb alapismerete mi más lehetne, mint a termőtalaj működésének ismerete. Ahhoz, hogy egy növény természetes körülmények között optimálisan fejlődjön, szüksége van szerves kötésű ásványi anyagokra, elegendő szabadon felvehető víztartalomra és pórusos szerkezetű, levegős talajra, valamint az őt segítő mikroorganizmusokra, amelyek vígan szaporodnak a fenti adottságú talajban. A növények jelentős többsége szimbiózisban él a mikorrhiza gombákkal, amelyek érzékeny élőlények. Viszont ezek teszik lehetővé például, hogy a növény képes legyen felvenni az egyébként vízben nehezen oldódó tápanyagokat. Általuk a micéliumháló, a gyökér hasznos felületét több tízszeresére növeli. Ezzel elkerülhetjük, például azt a károkozást, melyet a foszfor-műtrágya használatával okozhatunk.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.