Gyulaj – VISSZATÉRŐBEN A HÁZTÁJI GAZDÁLKODÁS

Vidéken egyre többen találnak vissza a hagyományos életformához, és művelnek veteményeskertet, valamint tartanak állatokat – ez a lapunknak nyilatkozó polgármesterek szerint egyértelműen a közfoglalkoztatásnak köszönhető. Sok múlik azon is, hogy milyen egy-egy település vezetése, mert a jó példa ragadós. Ha egy faluban az önkormányzat gazdálkodik, akkor a lakók is inkább kertészkednek otthon.

Óriási szerepe van abban a közfoglalkoztatásnak, hogy mind többen kapnak kedvet otthon a konyhakerti növénytermesztéshez és állattartáshoz – jelentette ki lapunknak a Magyar Faluszövetség elnöke, a Bács-Kiskun megyei Szentkirály polgármestere.

Szabó Gellért szerint nagyon sokan vannak, különösen az elmaradt térségekben, akiket az önkormányzatok felvesznek mezőgazdasági munkára, állattartásra, majd otthon is folytatják a tevékenységet. – Sőt, a szomszéd is kedvet kap a gazdálkodáshoz, és ő is műveli a földjét. Ez egy lépés az önfenntartás felé, ezzel érvényesülhet a „segíts magadon, az Isten is megsegít” elv – fűzte hozzá Szabó Gellért.

Nálunk is egyre többen művelik a kertjeiket, aminek részben az az oka, hogy az emberek igyekeznek ezzel is spórolni – jegyezte meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Bátorliget polgármestere. Antal Mihály elmondta, nemcsak a konyhakertek vannak visszatérőben, sokan tartanak állatot is. – Most osztottunk szét ötezer kacsát, családonként mindenki harmincat kaphatott, a legtöbben éltek is a lehetőséggel. Az állatokhoz egy alapítványon keresztül jutottunk hozzá, nekünk összesen alig több mint 110 ezer forintot kellett fizetnnünka kacsákért – hangsúlyozta Bátorliget első embere.

A Baranya megyei Cserdi polgármestere is azt emelte ki, hogy a vidéki ember főként a közfoglalkoztatás miatt nem felejt el kertészkedni. – A program tanítja az embereket, és sikerélményt ad – fogalmazott Bogdán László, aki szerint helyben az állattartás is egyre népszerűbb. Tapasztalatai szerint mind többen foglalkoznak sertéstartással. – A tendencia pozitív, és az emberek végre nem egy malacot tartanak egy kis ólban, hanem akár 3-4 disznót is nevelnek családonként, ami nagy dolog. Mint ahogy az is örömteli, hogy egyre több disznóvágás van a településen – jelezte Bogdán László.

A horvát–magyar határ közelében fekvő Kölkeden a polgármester tendenciát nem tapasztal, ugyan de ő is úgy látja, hogy a településen több olyan ember kezdett el otthon kertészkedni, aki korábban nem tanult bele ebbe a kultúrába. Ez főként a középkorúakra igaz, és részben a szükség motiválja őket.
– Az idősebb korosztály kitartóan műveli a kertet, hiszen fiatalon ezt látta otthon, és még akkor is dolgozik, ha nincs rá szüksége és fölösleget termeszt. Addig tüsténkednek a kertben, amíg élnek és mozognak. A fiatalokat viszont nem érdekli a kert, még a családjuknak sem nagyon segítenek.

Végignézik, ahogy az öregek kínlódnak, élvezik a munkájuk gyümölcsét, de semmit nem tesznek érte – mutatott rá Csomor Tibor, aki szerint lenne pedig hová fejlődni, mert harminc éve sokkal többen kertészkedtek. – Most sok a parlagon levő föld, míg mások esetleg gyümölcsfákat ültetnek a kertjükbe, mert azokkal kevesebbet kell foglalkozni – tette hozzá.

A Balaton partján fekvő, Veszprém megyei Paloznakon – főként a tó közelsége miatt – az emberek jellemzően nem foglalkoznak sem kertészkedéssel, sem állattartással. Utóbbi már csak azért sem lehetséges, mert a szomszédok sem néznék jó szemmel. – Nálunk a díszkert a jellemző, az emberek maguk és az itt nyaralók miatt is igényesek. Ráadásul itt nincs munkanélküliség, mindenki eljár dolgozni, és megveszi azt, amire szüksége van.

S a munka miatt nincs is idejük az embereknek veteményessel foglalkozni – jegyezte meg a polgármester. Czeglédy Ákos hozzáfűzte, hogy megszűnt a háztáji szőlőtermesztés is. Az emberek eladták a szőlőterületeiket, amelyeket az egy-két nagyobb helyi pincészet vásárolt fel.

A tolnai Gyulajon azonban éppen ezzel ellentétes a tendencia. Dobos Sándorné polgármester arról számolt be, hogy a helyi programoknak köszönhetően egyre többen művelik meg kertjeiket, és tartanak állatokat. A településen részt vettek a Nyúl-unk a munkáért és a Vesd bele magad programokban, de beneveztek a Legszebb konyhakertek versenybe is.

– Elindult helyben a húsfeldolgozónk, ezért két családhoz hat malacot helyeztünk ki. Ők tartották az állatokat, majd egy az övék maradt, míg ötöt vissza kellett adniuk, amelyeket a húsüzemünkben feldolgoztunk. Szeretnénk, ha majd többen együttműködnének velünk – emelte ki Dobos Sándorné, aki hozzátette: korábban sok olyan család kezdett el nyúllal is foglalkozni, amely előtte nem tartott állatot.

– A legnagyobb sikert a gyerekek körében értük el, akik az óvodában és az iskolában kertészkednek, majd többen rávették a szüleiket, hogy otthon is legyen veteményeskertjük. Ezt meglátta a szomszéd, aki szintén kedvet kapott a kertészkedéshez – hangsúlyozta Gyulaj első embere.

Forrás:https://www.magyaridok.hu/gazdasag/visszateroben-konyhakerteszkedes-es-az-allattartas-51287/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük