Karcag – Szülővárosában gyógyítana dr. Saliga Viktória

Kertészkedni és sütni is szeret szabadidejében

– A család Saliga részétől örököltem az állatok szeretetét, a Kapocsi részétől pedig a kertészkedést. Kapocsi nagyapámék kertjét kezdtem el pár éve művelni, korábban részt vettem a Legszebb konyhakertek versenyben is. Legjobb érzés az volt, amikor az évekig nem művelt kertet átvettem, és hazahoztam az első termést.

– Mióta dolgozom, kevesebb idő jut a kertészkedésre, de szeretek sütni is, édesség terén vagyok jó – árulja el dr. Saliga Viktória, aki pár év múlva szeretne szakvizsgát is tenni, addig pedig minél több karcagi beteg állatot meggyógyítani.

Már kisgyerekként határozottan tudta, hogy állatorvos lesz Saliga Viktória, aki rengeteget tanult, hogy elsőre felvegyék az egyetemre. Ma már végzett állatorvosként Karcagon, dr. Dániel Mihály rendelőjében dolgozik.

– Anyáék azt mondják, hogy az állatok szeretete kiskoromtól megvan bennem. Bár saját kisállatom – hörcsög vagy papagáj – nem volt, de nagyon szerettem apának segíteni a birkáink ellátásában.

– Mindig volt kutyánk, baromfink és sertésünk is. Ha beteg volt egy állatunk, nagyon megviselt. Azonnal mentem apához, hogy hívjuk az állatorvost, mert szerintem nincs jól ez a birka… – idézi a kezdeteket dr. Saliga Viktória.

– Ilyenkor jött Magyar Gyurka bácsi, hogy beoltsa. Ha nem volt otthon apa, én bementem a nagy disznónkhoz is, ha épp az volt beteg, nem féltem. Minden állatot szeretek, kivéve a hüllőket.

– Inkább a haszonállatokhoz, a kérődzőkhöz kötődöm, talán azért, mert ezt láttam sokat kiskoromban. Lovunk nem volt, soha nem lovagoltam, így hozzájuk kevésbé kötődöm, de szeretem őket is.

Nem csoda, hogy Viktória szinte végig állatorvosnak készült.

– Édesanyám pedagógus, lelke mélyén talán szerette volna, ha tanár leszek, de kiskorom óta ott voltam dédnagyapám bárányai között. Látta, ahogy rajongok az állatokért, így nem is akart másfelé irányítani, terelni, elfogadta, hogy állatorvos leszek. Így már általános iskolában és a gimnáziumban is tudatosan készültem erre a pályára.

– Tudtam, hogy magas a felvételi pontszám, sokat tanultam a felvételire, mert szerettem volna elsőre bejutni a budapesti Állatorvostudományi Egyetemre. Az nem volt opció, hogy ha nem sikerül, másodszor, harmadszor is megpróbálom.

– Elsőre felvettek, és a fél életemet az utazással töltöttem, mert hiányzott Karcag, így hetente hazajártam. És az sem volt kérdés, hogy tanulás után hazajövök gyógyítani.

– Gyakorlati helyeken kipróbáltam magamat Szolnokon, Paks mellett, Budapesten, Kisújszálláson és Debrecenben is, de nekem mindig Karcag volt az álmom.

– Harmad-negyedéves koromban beszéltem dr. Dániel Mihállyal, hogy szeretnék ellátogatni a jól felszerelt, modern rendelőjébe, és tanulni tőle. Támogatott ebben, így miután végeztem, hozzá jöttem dolgozni.

– A szakdolgozatomat a szarvasmarhákból írtam, felhasználva hozzá a rendelőben tanultakat, tapasztaltakat is – mondja dr. Saliga Viktória, aki mindenképp Karcagon szeretne gyógyítani.

– Amikor elkezdtem dolgozni a rendelőben, a gazdák eleinte asszisztensnek néztek, mert olyan fiatal vagyok, de amikor megtudták, hogy végzett állatorvos vagyok, örömmel jöttek hozzám is.

– Eleinte együtt ügyeltem Dániel doktor úrral, két hete pedig megvolt az első önálló ügyeletem a karcagi térségben. Legközelebb a jövő hétvégén leszek ügyeletes. Már várom, hiszen ilyenkor sokféle esethez hívják az embert…

 

Daróczi Erzsébet

Forrás:https://www.szoljon.hu/kozelet/helyi-kozelet/szulovarosaban-gyogyitana-dr-saliga-viktoria-1647421/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük