Kocsér – A klímaváltozás hatásairól tartottak konferenciát Kocséron

A klímatudatos gondolkodás népszerűsítése érdekében szervezett kétnapos konferenciát az Országos Klímareferens Hálózat Kocséron. Dr. Szépszó Gabriella, meteorológus előadásában hangsúlyozta: az éghajlatváltozás egyik fő befolyásoló tényezője az emberi tevékenység, melynek függvényében beszélhetünk optimista és pesszimista forgatókönyvről a jövő vonatkozásában.
Nincs B terv – Nincs B bolygó címmel szervezett konferenciát az Országos Klímareferens Hálózat (OKH) Kocséron szerdán és csütörtökön. A programsorozat mindkét napon dr. Váradi Zsuzsanna, az OKH elnökének előadásával kezdődött, aki röviden bemutatta a 2017 tavaszán alakult szervezet motivációit és céljait. A hálózat missziója a klímatudatos gondolkodás és magatartás minél szélesebb körű megismertetése, beépítése az emberek mindennapjaiba, valamint környezeti nevelési programok kidolgozása.

A konferencia első napjának fő témája az iskolai és óvodai környezeti nevelés volt. A második napon többek között meteorológusok, természetvédők és gazdálkodók osztották meg tapasztalataikat egymással a klímaváltozás témájában.

Dr. Szépszó Gabriella, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa előadásában az éghajlati modelleredmények alapján várható jövőbeli éghajlatváltozásról beszélt.

– Ma is sok a szkepticizmus, vagy ha nem is vitatják az éghajlatváltozás fennállását, sokan gondolják, hogy ez a jegesmedvék problémája, vagy éppen egy másik gazdag ország kihívása. Pedig e változások irányukban és mértékükben is elég sok tekintetben előrejelezhetők – mondta a meteorológus, majd hozzátette: az éghajlatváltozás egyik fő befolyásoló tényezője az emberi tevékenység, azon belül is a közlekedés, a népességszám, a természetes felszín átalakítása, valamint az ipari és mezőgazdasági tevékenység.

– Attól függően, hogy például a fosszilis energiákkal kapcsolatban milyen politikát követ majd a világ, beszélhetünk optimista, átlagos és pesszimista forgatókönyvekről – mondta, majd hozzátette: a pesszimista szemlélet szerint a szén-dioxid-koncentráció a következő száz évben több mint duplájára nőhet.

Elmondta, hogy az utóbbi évtizedekben a globális átlaghőmérséklet-változás tekintetében igen meredeken emelkedő tendencia tapasztalható.

– Az átlaghőmérséklet a mi modelljeink alapján 2021 és 2050 között 1–3 Celsius-fokkal emelkedik majd – mondta, és hozzátette: míg 1971 és 2000 között átlagosan 16 hőségnap volt hazánkban évente, mely napokon a maximum hőmérséklet 30 Celsius-fok feletti, addig a következő évtizedekben e hőségnapok száma 8–23 nappal nőhet, az évszázad végére pedig évi 48 napra is felmehet az előrejelzések szerint.

Kovács Szilvia, Karcag alpolgármestere, a Legszebb Konyhakertek verseny ötletgazdája és programigazgatója a konyhakertek élelmiszer-termelésben betöltött szerepéről tartott előadást, mely során kifejtette: a versenyben részt vevő kertészek elé is komoly kihívásokat állítanak évről évre a klímaváltozás hatásai.

– Úgy gondolom, az éghajlati változások a termőföldre hatnak a legnagyobb mértékben, ezért a verseny idei évi központi témájául a termőföld, a talaj védelmét választottam – közölte, majd ismertette a versenyzők által előszeretettel használt talajkímélő módszereket, mint a vetésforgó, a komposztálás, az öntözés, a tápanyag-utánpótlás, a növénytársítás és a talajtakarás.

Vincze Tibor, a Duna–Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi őrkerület-vezetője pedig előadásában többek között az idei tavasszal tapasztalt extrém szárazság, csapadékhiány állat- és növényvilágra gyakorolt negatív következményeit ismertette a hallgatósággal.

A konyhakertek létjogosultsága

Kovács Szilvia, “A legszebb konyhakertek” országos verseny alapítója előadásában a konyhakertek termelőereje mellett érvelt.

– Sokan azt gondolják, hogy ezeknek a kiskerteknek nincs termelőértéke, -ereje. Ez nem így van, ugyanis egy kert minimum egy családot kiszolgál, de inkább többet. 2017-ben végeztünk egy felmérést, hogy ki mekkora területen konkrétan miből mennyit termel. Megdöbbentő adatok születtek. 796 hektáron 3,87 milliárd forint értékű zöldséget és gyümölcsöt termeltek a kertművelők. Úgyhogy érdemes kertészkedni – mondta.

Koós Kata

Forrás:https://www.baon.hu/kozelet/helyi-kozelet/a-klimavaltozas-hatasairol-tartottak-konferenciat-kocseron-2128402/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük