Székelyföldi biotermelők látogatása Magyarkanizsán

A csíkszeredai székhelyű Székelyföldi Bio Egyesület tagjai látogatták meg a hét végén a magyarkanizsai község biotermelőit. Vasárnap, a kétnapos tanulmányi út első napján a mintegy húsz tagú különítmény két vidéki biotermelő gazdaságát kereste fel.

Először a tóthfalusi Csikós Árpád parcelláival ismerkedtek a vendégek, majd átugrottak Faragó János Oromhoz közeli gazdaságába is. A vendégek tetszését nem csak a példaértékű biogazdálkodás, hanem a kiváló termények és termékek valamint a szívélyes fogadtatás is elnyerte.

Amint azt dr. Máthé Emma, a székelyföldi egyesület elnöke elmondta, náluk még nincs hagyománya a nagybani biogazdálkodásnak, mert Romániában elég nehéz megszerezni a biogazdálkodást igazoló tanúsítványt, az uniós előírások ugyanis roppant szigorú feltételeket szabnak ehhez. Az egyesület tagjai is elsősorban saját szükségleteik ellátására gazdálkodnak, de többen is keresik a lehetőséget, hogy piacra is termeljenek. Jelenleg a méztermesztés terén a legerősebbek, amelyet egy kiváló szakember irányít, de egyre inkább fejlődik a konyhakertészet is. Fejlesztési elképzeléseik megvalósításához nagyban hozzájárulnak a mostanihoz hasonló tanulmányutak is, hiszen például a 2012-ben az Év Biogazdálkodójának megválasztott Csikós Árpád mintegy 20 hektáros parcelláján folyó ökogazdálkodás számos új ötletet és megoldási lehetőséget hozott számukra. Nemkülönben az egy évvel korábban ugyancsak az Év Biogazdálkodójává lett Faragó János termelési programja is, amely elsősorban a nála megtermelt bioalapanyagokból, gyógynövényekből készült gyógyteákban testesül meg.

Hétfőn, a körút második napjának délelőttjén a székelyföldi küldöttséget fogadta Lackó Róbert, a magyarkanizsai községi képviselő testület elnöke, majd Halász Mónika, a Községi Tanács mezőgazdasági megbízottja tájékoztatta a vendégeket azokról a törekvésekről, amelyeket a községi önkormányzat a biogazdálkodás fellendítése érdekében fejt ki. Ismertette az alig egy éve megalakult Meta Terra civil szervezet és az annak kereteiben létrejött biogazdálkodási szekció különféle, biotermesztésen alapuló projektjeit, amelyek sorában az első a Kanizsai Kosár mozgalom volt. Ennek lényege, hogy a Kanizsai Korár megjelölés tulajdonosai kizárólag saját maguk által termelt, bár nem kizárólagosan bioterményeket árulnak a piacokon vagy értékesítenek a kereskedelmi láncokban, amit a civil szervezet időszakonként ellenőriz is. Ennek lényege a lakosság figyelmének a helyi terményekre való irányítása volt, hogy a termény és a pénz is elsősorban a községben maradjon, a községben forogjon. Ezt követte az óvodások bioétkeztetésének a mozgalma, amelybe már a biotermesztők is bekapcsolódtak, akik az intézményeknek konvencionális árakon biztosítják a bioélelmiszert, nem emelve így sem az óvodák, sem a szülők részére az óvodai uzsonna és ebéd költségeit.

A Meta Terra beindította a biokert-mozgalmat is az óvodákban, ahol a kicsinyek maguk ültetik és gondozzák a növényeket, a lakosság berkeiben pedig a Biokert mozgalmat keltette életre és bekapcsolódott a magyarországi Legszebb konyhakertek mozgalomba is.

A találkozó házigazdája, Bödő Kálmán okleveles agrármérnök, aki egyúttal a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének délvidéki alelnöke is, rövid előadást tartott a községben és a szélesebb régiónkban zajló biotermesztési folyamatokról. Kihangsúlyozta, hogy a Meta Terra Egyesület bioszekciójában olyan szakembercsoporttal jött össze, akik a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének keretében képesek ellátni a továbbképzési teendőket az abban érdekelt vajdasági gazdák, de a lakosság szélesebb rétegei felé is. Szólt a génmódosított növénytermesztés elleni küzdelem fontosságáról is, amellyel kapcsolatban a legtöbb szerbiai önkormányzat már aláírta a GMO-betiltásáról szóló nyilatkozatot.

A találkozó végén a székelyföldi egyesület elnök asszonya elégedettségének adott hangot a kétnapos látogatás kapcsán tapasztaltakról, ugyanakkor némi meglepetéssel vette tudomásul, hogy itt a Délvidéken már napjainkban is milyen jelentős mértékben sikerült pozitív irányban változtatni az emberek egészséges életmóddal kapcsolatos gondolkodásán, ami mindenképpen egyféle biztosítékot jelent a biotermesztés jövője szempontjából.

A városházai találkozót követően a vendégek rövid városnézésre indultak, majd megtekintették Bödő Kálmánnak a családi háza udvarában kialakított kis bio-mintakertjét is.

A székelyföldiek sok hasznos ismereteket hozó kétnapos tanulmányútja egy finom Tisza-parti halászlé elfogyasztásával fejeződött be.

Bödő Sándor

Forrás:https://www.vajma.info/cikk/gazdasag/4538/Szekelyfoldi-biotermelok-latogatasa-Magyarkanizsan.html