Plymouth – Csipetnyi brit kertkultúra

„A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei országos program budapesti szakmai napján megismerkedhettünk a dél-angliai Plymouth városában kertészkedő magyar és angol családok mindennapjaival, problémáival és életszemléletével.

Borsós Anikó és családja tizenöt évvel ezelőtt vándorolt ki Angliába, ahol a méhészkedés révén ismerkedtek meg az ottani kiskertművelő családokkal, a brit kiskert-kultúrával. Méhlegelőket keresetek méhcsaládjaik számára, így kerültek kapcsolatba farmerekkel, illetve az úgynevezett allotmentek (20-200 négyzetméteres zártkertek) művelőivel, és váltak maguk is egy ilyen egység gazdáivá. Több angol és magyar családdal elindították a The Nicest Kitchen Gardens, azaz A legszebb konyhakertek klubot, ami csatlakozott a magyarországi „A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei programhoz.
A brit gazdálkodók a kedvezőtlen időjárás miatt igénylik a méhek betelepítését, így nagyon jó a kapcsolat a méhészek és a farmerek, kertművelők között.
Bár a tenger közelsége miatt nincs fagyos időszak, és a növények hosszú tenyészidejűek, az állandó eső és párásság (napsütéses időben is 75 százalékos a levegő páratartalma) miatt a gombabetegségek jelenléte szinte folyamatos. Sokszor az öreg nagy gyümölcsfák törzse, ágai be is penészedhetnek, és vissza kell csonkolni, hogy megmentsék őket.

Védekezni csak vegyszermentes módszerekkel lehet, mivel a kiskertesek a gazdaboltokban nem vásárolhatnak növényvédő szereket. Még réztartalmú permetszer sem kapható, csak növénykondicionálókhoz, vitaminokhoz lehet hozzájutni.
A növénytársítás, az károsítók távoltartásában egymást segítő növények vegyes telepítése éppen ezért bevált gyakorlat. A magyar ember számára kissé furcsa módon az angolok beletörődnek abba, és természetesnek veszik, hogy az egyik éven jobban terem az egyik növény, a másikon kevésbé. Dél-Angliában májusban kezdik el vetni a növényeket, mert az éjszakák sokáig hűvösek. Az időjárási különbségek miatt éppen ezért teljesen más fajtákkal és más módszerekkel kell kertészkedni, mint Magyarországon. Például a csemegekukoricát is palántáról nevelik. Emellett a kisebb-nagyobb vadakkal és a madarakkal, mókusokkal is gyakrabban kell megküzdeni, védeni kell az állományokat, tudtuk meg Borsós Anikótól.

A termőtalaj nagy kincs. Nagyon gyenge minőségűek a földek, a termőréteg nagyon vékony, és nagyon köves, hallhattuk. A művelt terület talajából kiszedett nagyobb kövekből épülnek a jellegzetes szigetországi kőfalak, amelyek az egyes farmokat, parcellákat legelőket választják el egymástól. A kőfalaknak több funkciójuk is van: megvédik a növényzetet az állandó erős széltől, megakadályozzák a talajeróziót és a vadak bejutását, illetve a napsütéstől fölmelegedett kövek éjszaka leadják a meleget, és a hűvös éjszakákon megóvják a növényeket a hidegtől.

A köves talaj megművelése teljesen más eszközökkel történik, mint nálunk.
Ott fogazott élű ásóvillával, toló-húzókapával művelik a földet. Elterjedt a kiemelt ágyás, ezért a britek rendkívül sok komposztot, földkeveréket vásárolnak. Nem műtrágyáznak, kizárólag szerves tápanyagot használnak a talaj javítása érdekében.

Borsós Anikótól megtudtuk, hogy Angliában az összes földterület (és az összes hattyú is) a királynő tulajdonát képezni, őfelsége adományoz területeket magánszemélyeknek, intézményeknek, megyei és települési önkormányzatoknak, amik 99 évre vehetők bérbe. Minden talpalatnyi földet megművelnek, az intézmények, templomok, múzeumok, kastélyok is saját keretet művelnek. Az intézmények oktatási célra is használják a kerteket. Nagy hangsúlyt helyeznek a tájékoztatásra és az oktatásra.

A parkokban is megtalálhatjuk a dísznövények mellett a gyógy- és fűszernövényeket, a vadvirágos foltokat meghagyják, nem nyírják le.
Őrzik, védik a honos vad fajokat. Az éttermek is ágyásokban, cserepekben nevelnek salátaféléket és fűszereket, amelyeket frissen használnak föl a konyhában.

Az allotmenteket nem lehet beépíteni, csak egy üvegház, illetve szerszámos kamra építhető rá.
A helyi önkormányzat a közösségi kertek és a zártkertek művelőit négyzetméter alapon pályázatokkal segítik, amiből üvegházat építhetnek, szaporítóanyagot, csemetéket, eszközöket vehetnek.
Az allotmentek megüresedésére átlagosan 8-9 évet kell várni. Az üres farmokra 40 év alatti családok pályázhatnak, 99 évre vehetik bérbe, és ez alatt az idő alatt kötelező művelésben tartani azokat. Az idősebb farmerektől is át lehet vállalni a bérleti jogot.

Az angolok a helyi termékeket nagyra értékelik és keresik. Sok az úgynevezett „farm shop”, ahová a kertészkedők saját településen belül bizományban bevihetik terményeiket.

10 ezer font éves árbevétel alatt ehhez nem kell vállalkozónak lenni, adómentesen értékesíthetnek.
Sok az olyan vegyeskereskedés, ahol a ruhafélék mellett a méz, a szörp, chutney (csatni) és a lekvár is megtalálható, de van olyan fodrászüzlet is, amely ilyen termékeket kínál. Borsós Anikó elmondta, hogy a méz nagyon keresett termék, mivel ezzel gyógyítják, előzik meg házilagosan a pollenallergiát. Az öngyógyítás is nagy hagyomány, aminek alapja a méz és a citrom.

Forrás: Kerti Kalendárium

Pap Edina
Forrás:https://magyarmezogazdasag.hu/2019/08/04/csipetnyi-brit-kertkultura

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük