Zalaegerszeg – Díjnyertes kertbarátok: Különleges paradicsomok, egzotikus gyümölcsök

– Az idén már másodszor vagyunk a Jánkahegyen. S itt van is mit tanulnunk, nem véletlenül indítottuk a konyhakertek szépségversenyén – mondta Mrakovics Miklósné, az egyesület vezetője, amikor még ő sem tudhatta, hogy éppen a jánkahegyi birtok kapja majd az egyik babérkoszorút.

– A mi pincénk elé aztán nem kell napernyő! – így Milley Istvánné. – Itt ez a hatalmas germersdorfi cseresznyefa, amelyik a kisebbik fiammal egyidős, és még a férjemmel ültettünk ’73-ban. Akkor itt csak pörgye és kukorica termett, s bizony rengeteget dolgoztunk, mire konyhakert lett belőle. Amióta a gyerekek felnőttek, én pedig özvegyen maradtam, már nem a kell annyi krumpli, répa, így igyekszem különlegességeket és azokból is minél többfélét beszerezni. Ha valamilyen érdekes növényről hallok vagy olvasok, addig megyek, amíg be nem költöztetem a kertembe. Nevetnek is rajtam a barátaim: megveszem drága pénzért a csemetéket, a magokat, nevelgetem, pátyolgatom őket, s amikor elszaporodnak, elosztogatom a felesleget.

Összeszámoltuk: Marika éppen húszféle fűszernövénnyel dicsekedhet, de a legbüszkébb mégis a paradicsomgyűjteményére, amelyből több mint egy tucat fajta ontotta az idén a termést. Akad köztük aprócska drazsé, lédús óriás, hosszúkás, gömbölyű, előkelő balkonra való és falusi trottyos (nem én mondom, a gazdája nevezte így), hagyományos piros, citrom- és narancssárga valamint fekete – amely ugyan bordósan méregzöld színű, de fantasztikusan fűszeres paradicsom íze van. Milleyéknek naná, hogy a gyümölcsért sem kell boltba menniük, a sokféle alma, körte, szilva és szőlő mellett különlegesnél különlegesebb barackfák és hatalmas fügebokor látja el terméssel a famíliát. A napsütötte domboldalon jól érzi magát a datolyaszilva, szorosan hozzábújva a kínai datolya, kicsit lejjebb a fekete berkenye, s külön lakosztályban a homoktövis.

– A következő alkalommal az én kertemben találkozunk ugye? – vette szavát a társainak Koltai Miklósné, akinek akkor még fogalma sem volt, hogy pár nap múlva ő is dobogós helyezést ér el a konyhakertek helyi megmérettetésén. – Alig, hogy kitavaszodik, már ki is költözöm a városból és ott lakom egészen októberig. Bármikor jöhettek, nálam is megterem minden, a cseresznye, a ribizli, az eper, a málna, de ősszel sem maradtok gyümölcs nélkül.

– Mindenképpen elmegyünk a Budai-völgybe is – ígérte az egyesület elnöke –, hiszen Koltainé Ilike kertje arról is híres, hogy ott aztán nincs esélyük a gyomoknak. Az őszünk viszont eléggé zsúfolt, szinte minden héten lesz valamilyen szakmai programunk. Konzultációk várnak ránk jó hírű szakemberekkel, nem is beszélve a saját szervezésű terménykiállításról november hetedikén.